Algyógy Története

Gyógy patakAlgyógy városa Erdélyben, Hunyad megyében, a Maros jobb oldalán helyezkedik el, a Gyógy-patak mentén. Dévától 27 km-re található, az erdélyi Érchegység lábánál, 217 m tengerszint fölötti magasságban. Vízrajzi hálózatát a Maros, a Homoród és a Gyógy-patak teszik még gazdagabbá.

Nevét a rajta átkanyargó patakról kapta, ami a magyar dió főnévből származik, -d képzővel tűzdelve. Előtagja nem a mai Felgyógytól különböztette meg, annak neve Diódéval párhuzamos. Történeti névalakjai: Gyog (1271), Dyod és Dyog (1397), Aldyogh (1407), Algyogh (1412), Aldyod (1439), Alsodyod alio nomine Alsoffalwa (1444 körül), Zsoázs (1850), Unter-Gyógy és Geoagiul de Jos (1854).

1397-től Algyógy uradalmi központtá lesz, várát a 15. században a Pongrácz család építi. Az uradalom birtokosa 1504-ig Corvin János, 1507-től Nagy Radu, 1517-től Neagoe Basarab havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse 1528-ban Algyógyfelfaluban ortodox egyházközséget is alapított. Szapolyai János 1531-ben hadvezérének, ozsdolai Kún Kocsárdnak adományozza az uradalmat. 1559-ben Izabella királyné a várba menekül a törökök elől, majd ortodox püspökséget alapít a helységben. 1562-ben János Zsigmond ostrommal veszi vissza a törököktől és leromboltatja.

régi algyógyi képA 17. századtól 1918-ig két közigazgatási egységből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A 17. században a Kún család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát.

Református egyháza 1766-ban leányegyházaival, Bokajjal, Gyalmárral és Mádával, 79 férfiből és 82 nőből állt. Nemesek alkották, az 1696-os vizitáció bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.” 1786-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49% jobbágy, 38% zsellér, 3% nemes és 5 pap.

algyógyi füldmüvesség iskola1892-ben Kún Kocsárd helyi földbirtokos alapítványt tett, amelyen a Földművelési Minisztérium és az EMKE földműves iskolát hozta létre, székely diákok számára, szarvasmarha-tenyészettel, fa- és gyümölcsfaiskolával. 1900-ban a korábban 40-es diáklétszámot 60-ra emelték föl. 1908-ban a magyar állam a településtől nyugatra, Csigmótól északra megnyitotta vasmunkás tüdőbeteg-szanatóriumát, amely ma is működik. 1921-ben az iskolát a földreform gyakorlatba ültetésével megszüntették, de a román állam később újraindította és jelenleg Alexandru Borza Mezőgazdasági Kollégium néven működik.

Algyógyalfalu Hunyad vármegye egyik járásának székhelye volt. 1906-ban, Kún Kocsárd közbenjárására ide helyezték az egyik újonnan fölállított adóhivatalt. 2001-ben várossá nyilvánították.

régi algyógyi képA Gyógy-patak völgye román népviseletének jellegzetes darabja volt a hófehér, gyolcsvászon kendő, amelyet a nők a fejükön körbecsavarva viseltek. Gazdaságában a szarvasmarha-tenyésztésen kívül évszázadokon keresztül meghatározó volt és máig fontos szerepet játszik a gyümölcstermesztés. A névadó dión kívül Algyógyon és a környező falvakban nagy területen termesztik a kis szemű szilvát és az almát, amely a modern, nemesített almafajták elterjedéséig az Alföldön is igen keresett volt. Kőbányájában travertin mészkövet termelnek ki.

Népesség szempontjából Algyógyalfalunak és Algyógyfelfalunak 1900-ban közösen 2406 lakosa volt, közülük 2028 román, 323 magyar és 55 német anyanyelvű; 1776 ortodox, 262 görög katolikus, 147 református, 121 zsidó és 78 római katolikus vallású. 2002-ben 3014 lakosából 2611 volt román, 368 cigány és 27 magyar nemzetiségű; 2435 ortodox, 396 görög katolikus, 39 pünkösdista, 22 református és 17 római katolikus vallású.

Erdély legrégebbi körkápolnájaA falu közepén láthatók a várkastély jelentős maradványai. A főutcától beljebb fekvő telken található a két református templom. A közelmúltban elvégzett régészeti feltárás tisztázta, hogy a kisebbik körtemplom (kápolna) a 11. vagy a 12. században épült, és a legkorábbi körtemplomnak számít Erdélyben. A református templom egy korábbi helyén a 16. században épült, feltehetően a környéken talált római sírkő, dombormű és szobor felhasználásával. 1867-ben Kún Kocsárd renováltatta, majd az 1930-as években Debreczeni László irányításával átépítették. A volt református parókia és iskola épülete az 1990-es években végrehajtott felújítás óta keresztyén ifjúsági központként működik, ifjúsági táboroknak ad otthont.

A faluban található ortodox templom a 18. században épült. A főutca mellett, nagyjából a község közepén található a mezőgazdasági líceum, az egykori székely földműves iskola parkja, benne a Brâncoveanu-stílusú iskolaépülettel. Ennek háta mögött a bentlakás épületét, az akkor már romos várkastély felhasználásával az 1890-es években alakították ki.

algyógyi református templomA település fölött északnyugatra magasodó sziklafalban egy üreg nyílik, Kún Kocsárd egykori temetkezési helye. A gróf még 1876-ban alakította a sziklafülkét kriptává.

Hírességek szempontjából is fontos megemlítenünk Algyógy városát, hiszen itt született 1803. június 25-én Kún Kocsárd földbirtokos, az EMKE egyik alapítója, 1858. június 29-én Mailand Oszkár néprajzkutató, 1877. október 1-jén Erdélyi Mór szociáldemokrata politikus, és vendégként, látogatóban 1816-ban Kazinczy Ferenc is megfordult a városkában.